Senki Seholfalván szőlészkedne

Présház

A vég nélküliség illúziója

2015. október 04. - Ad Dio

Hisszük, hogy a világ megközelítése lehetséges tetszőleges számú nézőpontból...

Hisszük, hogy végtelen számú releváns kérdés feltehető...

De akkor miért halott a művészet? 

Miért rekedt meg a Nagy Nyugati Gondolat?

Két válaszom volna hirtelen minderre:

- nem próbáljuk eléggé

- tévedünk...

Hogy eléggé próbáljuk-e vagy sem, azt én eldönteni nem tudom. Amit látok az az, hogy a szekér megrekedt. A keserű modern egy gyönyörű, végtelen sírva vigadós tombolásban széjjelrángatott mindent, majd édes-savanyú kistestvérkéje a posztmodern megállapította, hogy az egész töredezett lomhalom reménytelen: a darabok soha többet úgy össze nem illeszthetőek, ahogy valaha voltak. És aztán beállt a csend.

Sokan próbálkoznak, de nincs hang. 

Megkockáztatom, hogy ennyi év sikertelen újraindítási kísérlet után bármilyen fájó is, a második válaszlehetőség a valószínűbb: tévedtünk. Végtelen nézőpont talán elvben lehetséges, de azon nézőpontok száma, amiből a tárgy gyökeresen újként jelenik meg, véges. Talán valóban feltehető végtelen számú kérdés, de a releváns kérdések száma véges. Amint az azokra adható válaszok kombinációja is.

Tegyünk hozzá még egy problémát:

Hiszünk benne, hogy végtelen számú igény lehetséges, amely végtelen új keresletet generál majd. De vajon igaz-e ez? Ha igaz, akkor miért kell egyre több pénzt áldozni arra, hogy az embereket rábírjuk arra, hogy az életüket még több fogyasztással tágítsák?

Uhh. Hallom ahogy a közgazdaság papjai felszisszennek. Nem baj. Én azért megkockáztatom a magam hipotézisét: egy adott embercsoport fogyasztása sem növelhető a végtelenségig. Akkor sem ha végtelen mennyiségű pénzt adunk nekik. A szükségleteink kielégítésének görbéje egy telítődési görbe. Az újabb és újabb szintek egyre nagyobb befektetéssel hozhatóak elő, ráadásul egyre hamarabb következik be az újabb telítődés.

Európa egy minimum 800 éves történet végéhez ér lassan: heroikus küzdelme a gazdasági és szellemi szabadságért lassan eléri amit el érdemes érni és a mozgás lendülete lassul, a pálya ellaposodik. Ez a folyamat persze még nagyon sokáig el fog tartani, de a lendület visszaesése már most érezhető.

A közgazdászok többsége szerint ok-okozati kapcsolat áll fent a gazdaság növekedése és a fogyasztás bővülése közt. A fogyasztás növekedésének visszaesése itt szépen tetten érhető. Főleg ha hozzátesszük, azt is, hogy a növekedési faktorok egyre jelentősebb része érkezik az értékpapír és pénzpiacról, ahol a termelés-fogyasztás- értéknövekedés képlete messze nem egyszerű áttéten alapul. Ha valamit, ezt láttuk 2008-ban.

A fogyasztás bővülése tehát önmagában nem feltétlenül képes megalapozni a jövő növekedését. Eljön az idő - ha még nem jött el - amikor a megszokott gazdasági modellnek megfelelő módon már nem lehetséges lényegileg újabb magaslatokat elérni.A nyugatot egyre kevésbé mozgatja már a gazdasági szabadság terének növelése. Más, új motiváció kell. Mivel a piramis eddig ismert legmagasabb pontja az önmegvalósításhoz, az értelemkereséshez kapcsolódik, úgy vélem logikus, ha itt keressük a megoldást a problémára.

Azt gondolom, hogy az új igény akár származhat a nyugati emberiség új paradigma szerinti önmeghatározásából.

A bejegyzés trackback címe:

https://preshaz.blog.hu/api/trackback/id/tr507891728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bölcsészmérnök · http://pillanatkep.blog.hu/ 2015.10.06. 11:00:53

Kiábrándul az emberiség a fogyasztásból?
De szép világ lenne!

Ad Dio 2015.10.06. 12:01:43

@bölcsészmérnök:

Kiábrándul az emberiség a fogyasztásból?

Azt kétlem :-).

De azt viszont nagyon is elképzelhetőnek tartom, hogy az a fogyasztásbővülési szerkezet amit ma alapnak gondolunk, nem megy a végtelenségig.
A közgazdászok egy része azt gondolja, hogy az emberiség látens igényei végtelen számúak, csak elő kell hozni őket. Ezt vitatom.

Az önmegvalósítás és a gyorsuló fogyasztás akár ellentétbe is kerülhet, ha például úgy fogom fel magam, hogy én az az ember akarok lenni, aki felelősséggel él.

Másik - talán ennél is erősebb - ellentét ott alakulhat ki, hogy vajon mi a fontosabb: az életformám fosszútávú fenntartása, vagy a fogyasztás folyamatos bővítése?

Új motivációként léphet a képletbe Európa fenntartói vagy gondviselőii önmeghatározása. Az itt jelentkező igény pótolhatja a kieső saját célú fogyasztást.

A fogyasztás növekedési ütemének visszaesése miatt már ma is egyre több olyan beruházás van a világban, ami elvileg szolgáltatói vagy termelői célúak, de gyakorlatilag csupán az építőipar mesterséges pörgetése miatt készülnek (nem csak idehaza, nyugaton is). Ezek egy része helyett akár gyárthatnánk olyan dolgokat is, amiknek van értelme (mondjuk víztisztítókat a közel keletnek) , amik egyik oldalon a saját nyugati önképünket tennék jobbá, másik oldalon biztosítanák, hogy az önidentitásunkat megőrizhessük a szomjazó milliók bevándorlássával szemben.

bölcsészmérnök · http://pillanatkep.blog.hu/ 2015.10.07. 10:37:22

@Ad Dio: „én az az ember akarok lenni, aki felelősséggel él.”
Egyre többen gondolják így, de szerintem a modern civilizációban csak nagyon korlátozott keretek között lehetséges felelősséggel élni.
A rendszer alapja a pazarlás!

bölcsészmérnök · http://pillanatkep.blog.hu/ 2015.10.07. 10:54:25

Tegyük fel, hogy te felelősséggel élsz.
Mit jelent ez az egész emberiség szempontjából?
Tegyük fel nem vagy egyedül és egyre többen élnek majd felelősséggel világszerte.
Mennyi embert jelent ez a 7,5 milliárdból?

Ad Dio 2015.10.07. 11:16:04

@bölcsészmérnök:

Abszolut nem morálisan fogom fel a kérdést. hanem pragmatikusan. A "felelős" életvitel egy megjelenő igény a piacon. Btw már jelen van régóta, de azt gondolom fut felfelé. Egyelőre inkább csak helyi jelleggel ment. A feladat azonban láthatóan kibővült a fenntartható világ már nem csupán elvi kérdés, hanem nagyon is gyakorlati. Ezt jelenleg nem képviseli egyetlen párt sem, mert marginálisnak tekintik az igényt. Azt gondolom nem az. Meg kell jelenjen az a politikai formáció aki mindezt programszerűen viszi majd. Innentől a normális demokratikus szabályok érvényesek a végrehajtásban.

Ez az egész nem valami idegen test a fogyasztás világában, csak az igény más szintről érkezik.

bölcsészmérnök · http://pillanatkep.blog.hu/ 2015.10.12. 11:48:54

@Ad Dio: „A "felelős" életvitel egy megjelenő igény a piacon.”
Olyan igény ez, amit a kapitalizmus sosem fog tudni kielégíteni, mert ez, az alapelveivel ellentétes lenne.

Egyébként, ha lenne ilyen igény, amiről írsz, akkor már rég meg kellett volna jelennie egy pártnak, ennek az igénynek a képviseletére.

bölcsészmérnök · http://pillanatkep.blog.hu/ 2015.10.12. 11:58:28

@Ad Dio: Fenntartható fejlődésben nem vagyok képes hinni. A „valódi fenntartható fejlődés” csak valami „nem fejlődés” lehet, ami pusztán a létezés megélésére épül. Manapság csak a természeti népek élnek ilyen ősi háborítatlan állapotban, teljes harmóniában a természettel.
Civilizációban élőként szimpatikusnak és vonzónak tűnik egy ilyen élet, de szerintem az emberiség döntő többsége elutasítaná ezt az utat.
Még én is csak odáig jutottam el, hogy szimpatizálok ezzel az egyszerű, természethez közeli élettel, de nem tettem lépéseket ebbe az irányba, holott megtehetném.
Ilyen a civilizáció kényelmében élő ember természete/lustasága.

Ad Dio 2015.10.12. 13:39:25

@bölcsészmérnök:

Van is párt, meg nincs is. Az európai zöldek erre a szegmensre startoltak rá. Csak amit Te is mondod, ők kapitalizmus ellenesek. Pedig a kapitalizmus nem fog eltűnni a képletből. Ennek az igénynek a kapitalizmuson belül kell megjelennie.

Nézd meg mi történt a megújuló energiaforrások piacán. Teljesen értelmezhetetlen a dolog mint befektetés. Addig amíg nem állt mögé a gazdasági érdek (aki el akart adni napkollektort meg szélkereket), addig nem történt semmi. Majd jött az érdek, megszülte a lobbit, jött a kampány és az adókedvezmények, és lőn! Megszületett a kapitalizmusba ágyazott környezettudatosság.
Most annyi változik szerintem, hogy a csoportérdeket tekintő gyenge motiváció helyett belép a jól felismert önérdeken alapuló motiváltság.

Ad Dio 2015.10.12. 13:46:06

@bölcsészmérnök:

Ha már politikai képviseletnél tartunk. Szerintem ma Európa nagyon nagy része vevő lenne egy olyan programra,ami valahogy úgy épül fel, hogy:

- Európa integritását megvédjük, a bevándorlást drasztikusan keretek közé szorítjuk, megerősítjük az EUs határvédelmet
- Menekültbefogadás helyett helyi gondoskodás, elsősorban nem katonai eszközökkel
- Emellett viszint közös Európai határvédő hadsereg és közös külügyi stratégia (adott sarkalatos pontokon)