Vettünk egy öreg présházat pincével... Nem akartunk igazából, de lebontották volna... 200 éves... ott vannak a klasszicista oromdíszek maradványai... egy darabka európai történelem... a mi múltunk... Megvettük. Megmentjük! Pici épület. Egyszerű szerkezet. Áll. Nem nagy ügy. Aztán hozzányúltunk. 200 éve senki. Titkon mindenki rajtunk röhög a környéken. Mi pedig lassan elbontjuk a nem létező alapokig... de az oromdísz! Az maradjon. Mert az fontos!... egy darabka múlt... tényleg fontos... azt hiszem... közben dúl bennem a lelkiismeret furdalás, hogy a gyermekeim elől veszem el a gerendák árát...

Azt  hittem, hogy ez a blog majd arról fog szólni, hogy milyen nehézségekkel nézünk mi bátran szembe. Gerendák, amatőr ácsmunka, kontár kőművelés, összefogás, Barátok, közösség, közös cél... megosztom, mert olyan világot élünk, ahol mindenki mindent megoszt... majdnem mindent... majdnem mindenki...de a Történelem most nagyon másképp döntött. Szép csendben présházzá vált most Európa. Az események nyomása alatt görnyedünk mind. És nagyon nem mindegy, hogy milyen lé folyik ki most ebből a présből. Epe? Veríték? Hígfos? Vér? Vagy esetleg megtörténik a csoda, és bor fakad a sziklából? Bennem a nyomás elért arra a pontra, hogy úgy döntöttem megosztom Veletek a gondolataimat. 

Be kellene mutatkoznom, de valójában egy Senki vagyok, aki Seholfalván él, valahol Európában, ehhez az életem összes adata sem tesz hozzá lényegeset. Nem vagyok sem művelt, sem különösebben okos. Viszont van néhány ötletem. Mert kreatív, az talán vagyok és néha az az érzésem, hogy úgy kombinálódnak bennem a gondolatok, ahogy másban nem. Leírom őket. Ti meg megméritek. Amivel lehet kezdeni valamit, azt kibontjátok, ami használhatatlan, azt elvetitek, ha az egész nevetséges, kinevettek. Számítok Rátok. Korunk igazsága leginkább egy folyamat. Kommunikáció. A káosz végeredményben leképezhetetlen, de talán mintázatot találunk benne. Szabályok nincsenek. Moderáció sincs. Hit a közös munkában van. Tisztelettel kérlek Benneteket Európai hozzáállásra, együtt gondolkozásra. Ennyi. Cserébe ígérem, rövid leszek és egyszerű. 

Ma este írok még egy pár sort.

UI: valakinek volna kedve valami pofát adni a blognak? Nem értek hozzá és sok affinitásom sincs ilyenre. Just in case... jó szóval fizetek érte :-).